Beküldve:

Hogyan készül egy Morella Handwoven darab – 3. rész

A Morcsi műhelyben továbbra is lelkesen folyik a munka, Morella handwoven néven megnyitottam saját webáruházamat, ahol a műhelyben készült kendőimet, lakástextileimet, hordozókendőimet vásárolhatjátok meg.

Ahogy egyre többen megismerik a munkáimat, rendszeresen belefutok olyan kérdésekbe, hogy “Hogyan készül? – Mennyi idő egy ilyet megszőni? – Hogy tudsz ilyet kigondolni?” stb. Ezért úgy döntöttem, hogy a teljes folyamatot bemutatom egy cikksorozat formájában.

3. Szövés

A tervezés és a szövőszék előkészítése után a kiválasztott fonalakat felcsévélem. A szövéshez használt fonal az egyszerű gyári pamuttól kezdve, az egyedi festett különleges alpaka gyapjún át a kézzel font kasmír-selyem csodáig bármi lehet! Ezek el- és előkészítésének részleteit most szándékosan kihagyom, mert önmagában sok-sok munkaórát és több posztot kitevő téma…

Tehát kezdődhet az igazi élmény, a szövés! 🙂

Kezdődhet a szövés! Egyedileg festett len fonalak felcsévélve, és minden esetleg szükséges kellék kéznél…

A szövés legalapvetőbb fajtája a vászonszövés, amit egyszerűbb szövőkereten, kétnyüstös szövőszéken lehet végezni. Ennek lényege, hogy minden második felvető szálat felváltva emelve, a vetélőt csak oda-vissza dobva növekszik a szövet. Ha csak egyszínű felvetésünk van, már akkor is rengeteg lehetőség rejlik benne: lehet a fonal festése hosszan átmenetes, vagy megszőve alkothat cikkcakkos mintát, sávokat, lehet cirmos hatású stb. A különböző színű és típusú fonalak váltogatásával létrehozhatók különféle csíkos minták, izgalmasan textúrált, gyűrt hatású, “kreppes” felületek is.

Ha a felvető szálak többféle színűek, vagy anyagúak, akkor ez máris megtöbbszörözi a lehetőségeket, mert lehet hosszanti csíkos, vagy a bevetett fonalak színét váltogatva kockás szövetet készíteni, de pl. a híres “tyúkláb minta” is egyszerű vászonban elkészíthető.

A vászonszövés számtalan módon díszíthető: a szövésbe illesztett apró szálbehúzásos mintákkal, azsúr és csipke technikákkal, szövés felszínére “szedett” díszítő motívummal, a szövet két széléről szembetalálkozó szövetszálakkal, ezek találkozási pontját elmozdítva színkeveréssel, vagy hullámvonalakkal stb. A lehetőségeknek tényleg csak a fantáziánk szab határt 🙂

  • Hosszan színátmenetes fonal
  • Szabad kézi “rajz” farkasfog technikával
  • Kanyargó díszítő fonal
  • Csáncsált virágok
  • Spanyol azsúr csipke díszítés

Ha a szövőszék több nyüsttel van felszerelve, akkor a már említett tervek és befűzés segítségével igen változatos minták kialakítására van lehetőség. Ehhez nincs másra szükség, mint a nyüstökhöz tartozó lábítókat a megfelelő sorrendben kell lenyomni. Vagy másmilyenben és akkor egy teljesen más mintát kapunk 🙂 Csak ismételni tudom önmagam, a lehetőségek száma szinte végtelen és minél több nyüsttel játszhatunk, ez csak egyre fokozódik 🙂

Ugyanaz a befűzés, ugyanazok a fonalak, csak a lábítók sorrendje változik

Én ritkán készítek centire lebontott előzetes tervet, viszont szövés közben, pláne ha pontosan szimmetrikus munkát szeretnék készíteni, folyamatosan jegyzetelek. Hova milyen fonallal hány centit, milyen lábítást, mintát vetettem be. Feljegyzem azt is, milyen összetételű, vastagságú fonalakat használtam és azokból pontosan mennyi kellett. Ez a jövőbeli tervezésnél, illetve akkor is nagyon hasznos, ha később rekonstruálni kell egy hasonló munkához.

4. Utómunkák

Ha a szövés elkészült és levágtuk a szövőszékről, akkor el kell dolgozni a végein kilógó szálakat. Attól függően, hogy mire szánjuk a darabunkat, lehet a végére kis csomókat, látványosabb csomósorokat, sodrott, gyöngyözött, vagy fonott rojtokat készíteni. Ezzel jó néhány órát el lehet babrálni, de az igazán elszántak akár makramézhatnak is, sőt ismerek olyat, aki komplett vert csipke díszítést készít a munkái szélére!

  • Sodrott rojtok
  • Díszítő csomók
  • Hármas fonatok

Ezután a friss textilt langyos vízben áztatva be kell avatni, kimosni, megszárítani, sok gőzzel alaposan átvasalni. Egy nyakba való kendő itt el is készült.

Ha háztartási textilt, vagy hordozókendőt szövök, akkor viszont a szövőszékről levágás után varrógéppel beszegem, ezután beavatom, kivasalom és ahol szükséges, előre levasalom a szegések, hajtások helyét. Megvarrom, ekkor kerül rá a címke is, majd egy újabb vasalást követően végre készen van! Birtokba lehet venni és sok örömmel használni…

  • Nyers szövet beszegése beavatás előtt
  • Utolsó simítások…
Két kész szövet egymás mellett. Ugyanaz a felvetés, ugyanaz a befűzés. A beszőtt fonal és a lábítók sorrendje tér el és mégis teljesen más a végeredmény…
Elkészült a kedvenc babahordozó kendőm! Itt éppen a szüret szünetében pihen…
Beküldve:

Hogyan készül egy Morella handwoven darab? – 2. rész

A Morcsi műhelyben továbbra is lelkesen folyik a munka, Morella handwoven néven megnyitottam saját webáruházamat, ahol a műhelyben készült kendőimet, lakástextileimet, hordozókendőimet vásárolhatjátok meg.

Ahogy egyre többen megismerik a munkáimat, rendszeresen belefutok olyan kérdésekbe, hogy “Hogyan készül? – Mennyi idő egy ilyet megszőni? – Hogy tudsz ilyet kigondolni?” stb. Ezért úgy döntöttem, hogy a teljes folyamatot bemutatom egy cikksorozat formájában.

2. Felvetés

A tervezést követő lépés a felvetés elő- és elkészítése. Felvetésnek (felvető szálnak) hívjuk a szövőszéken futó hosszanti szálakat, melyek közé vetve a keresztirányú szálakat a szövet végül összeáll. Illetve most itt összefoglalva a teljes műveletsort is felvetésnek nevezem, mely a szálak előkészítését, szövőszékre “juttatását” és szövésre kész állapotba hozását jelenti.

A tervezés eredményeképpen megkapom, milyen hosszú, hány és milyen színű hosszanti szálra lesz szükségem. Ez a szám lehet néhány tíztől akár többezer is (pl. a mostani hordozókendős felvetésem 984 szálból áll).

Ha kevés, viszonylag rövid szálat szeretnénk, akkor egyszerűen néhány fix pont között oda-vissza “sétálva” elkészülhet a szálköteg, vagy lehet kerethez rögzített fapeckek között is vezetni, vagy forgó állvány segítségével elkészíteni. Ha sok és/vagy hosszabb szál szükséges, akkor ezt praktikusan több kötegre, szalagra bontjuk és majd a szövőszéken simítjuk egymás mellé. Ezek a kötegek lehetnek egyszínűek, vagy csíkosak is, de van aki ezen a ponton festmény jellegű mintákat készít a felvetőszálakra.

Len felvetés készül 25 szálas szalagokban

Ha megvan az összes szál(köteg), akkor ezeket összegubancolás nélkül, egyenletes feszességgel fel kell a szövőszéken levő hengerre tekerni. Ez még a profiktól is sok figyelmet, igazgatást és fésülgetést kíván. Jobb esetben a szövőszéken olyan, szekciókra osztott henger van, amire közvetlenül több szál feltekerhető, így pontosabban és gyorsabban elkészül a felvetés. Hazánkban szerencsések vagyunk, létezik olyan szolgáltatás, hogy a felvetést akár több tíz méter hosszan és többezer szál szélességben el tudják készíteni géppel, rengeteg fáradtságot és időt spórolva meg a szövőknek. Ezt viszont speciális, kis szériás munkáknál jellemzően nem lehet igénybe venni.

A szekcionált hengerre itt éppen 24 szálanként tekerem a felvetést

A következő feladat a nyüstbe fűzés. A nyüstök választják szét a szálakat a szövéshez, mintázáshoz. Ezekből 2-4-8-12-16…stb. darab is lehet. A tervezésnél említett kotta megmutatja, hogy a hengerre feltekert egymás melletti szálakat hanyas számú nyüstbe kell fűzni a kívánt minta előállításához. Ez ismét nagy koncenrációt és rengeteg munkaórát igénylő feladat, leginkább a számítógépes programozáshoz hasonlítható.

Rendezett káosz – Az első 400 szál 8 nyüstbe szétosztva

Ha a szálak mindegyike a megfelelő nyüstbe került, a bordába fűzés következik. A borda sűrű fogú fésűre hasonlít, szövés közben ezzel simítjuk helyére a keresztirányú szálakat és tömörítjük megfelelő sűrűségűre a szövetünket. A borda réseibe általában 1-2 szálat fűzünk egyszerre.

A nyüstbe és bordába fűzéshez néha egy fejlámpa is hasznos segítség

Ha a hosszanti szálakat sikerült szépen egyenletesen, mind megfelelő nyüstszembe és borda résbe fűzni, akkor már csak egyenletesen megfeszítve rögzíteni kell a szövőszék első részén található hengerhez, amelyre majd a kész szövet lesz feltekerve.

Ekkor lehet megtenni a tényleges szövés első mozdulatait. Általában itt egy kisebb próbát szoktam készíteni, hogy lássam, jó helyen vannak-e a szálak, egyenletesen feszesek-e, a kiválasztott anyagok úgy mutatnak és viselkednek, ahogyan elterveztem stb. Előfordul, hogy hiba van a fűzésben, akkor bizony akár többszáz szálat ki kell bontani és újra befűzni. Ha nagyon speciális dologról van szó, akkor lehet, hogy a próbát még előzetesen ki is mosom-vasalom. Ha végül mindent jónak látok, akkor több órányi, vagy napnyi előkészület után végre elkezdődhet a tényleges szövés!

Próbaszövés különféle színű, anyagú és vastagságú szálakkal

Beküldve:

Hogyan készül egy Morella handwoven darab? – 1. rész

A Morcsi műhelyben továbbra is lelkesen folyik a munka, Morella handwoven néven megnyitottam saját webáruházamat, ahol a műhelyben készült kendőimet, lakástextileimet, hordozókendőimet vásárolhatjátok meg.

Ahogy egyre többen megismerik a munkáimat, rendszeresen belefutok olyan kérdésekbe, hogy “Hogyan készül? – Mennyi idő egy ilyet megszőni? – Hogy tudsz ilyet kigondolni?” stb. Ezért úgy döntöttem, hogy a teljes folyamatot bemutatom egy cikksorozat formájában.

1. Tervezés


Folyamatosan sok-sok ötlet kavarog a fejemben, amit egy füzetbe írogatok. Az inspiráció lehet egy kiránduláson megpillantott látkép, egy növény, állat, vagy egy festőnövény, ami éppen akkor terem; de nagyon sokszor alapanyagok textúrája, tapintása is elindítja bennem a “vezérfonalat” amiből majd később valami megszületik.


Ha tudom, hogy mit szeretnék alkotni (pl. sálat, vagy ágytakarót, nagyon nem mindegy :)) akkor meg kell találnom a megfelelő technikát, vagy mintát. Ehhez mintakönyveket, vagy az internetet bújom. Én olyan szövőszékeken dolgozom, ahol 4-8 nyüst használatával változtathatom, hogy szövés közben mely szálak látszódjanak és melyek nem. Ezek sorrendjét a mintákhoz tartozó úgynevezett “kotta” mutatja. Ebből kiolvasható, hogy a szövőszéken futó szálakat sorrendben hanyadik nyüstbe kell fűzni és azokat hogyan kell emelni/süllyeszteni a kinézett minta megalkotásához. A tervezett darab méretétől, a felhasználás céljától, és a beszövendő anyagoktól függően nagyjából tudom, hogy hány hosszanti, azaz felvető szál fog kelleni. Ha megpillantok egy nekem tetsző mintát, akkor gyorsan kiszámolom, hogy ehhez esztétikusan igazítható-e.

Számítógépes program segítségével a szövet szélének megfelelő kialakítását próbálgatom


Ha megtalálom az ideális mintát, akkor az ahhoz tartozó “kottát” mindig a saját füzetembe átvezetem és átszámítom a tervezett darabhoz. Itt véglegesedik, hogy a szövőszéken majd hány szálnak milyen színben kell futnia és azokat a szálakat milyen sorrendben kell a nyüstökbe fűzni a minta megjelenítéséhez. Itt jó sokat kell matekozni és koncentrálni, talán ez a tervezés legkritikusabb része. Sokszor számítógépes programot is segítségül hívok, mert szeretem ténylegesen látni az elképzeléseimet, illetve némi számolgatást a gép is elvégezhet helyettem 🙂

A tervező füzetem egy oldala és az ez alapján készült szövet képe a monitoron


A szigorúan papíron vett tervezés nálam általában itt elkészül, mert a tényleges szövéshez ritkán készítek centiméterre lebontott részletes tervet, amihez ragaszkodom. Inkább próbaszövések nyomán alakul ki a végleges forma. Persze munka közben folyamatosan jegyzetelni kell, hogy pontosan szimmetrikus legyen a darab, vagy egy későbbi munkához felidézhető legyen. De erről majd később mesélek, addig még vár néhány lépés…