Zoknik

Három éve szerettem bele a zoknikötésbe. Először csak gyerekméretben kísérleteztem, majd szépen sorban a család minden tagjának készült egy-egy pár. A férjemnek annyira megtetszett, hogy gyakorlatilag folyamatosan rágja a fülem újabb és újabb zoknikért 🙂

Az első darabok még a Barka kötősuliban leírtakat pontról-pontra követve készültek, aztán megvettem a Kössünk zoknit című könyvet, böngésztem a Ravelry-n az ilyen-olyan-amolyan orr és sarokmegoldásokat, mostanra kialakult a fazon, ami már különösebb számolás és gondolkodás nélkül működik. Ez orrtól kezdett, bumeráng sarokkal kanyarodik, a szárát mindenkinek addig kötöm, amíg szereti, vagy a fonalam kitart. Nagy előnye ennek a módszernek, hogy bátran belekezdhetek turkált, vagy maradék fonalakkal is, nem kell attól félnem, hogy a lábfej közepénél elfogy. Nem is értem, a többség miért a száránál kezdi…

Az első gyerekméretű darab
Az első saját magamnak 🙂
Férj első zoknija kb. 3 év használat után
Első bumeráng sarok, 6 szálas fonalal.
Egy gombolyag fonalból ilyen hosszú szárú 43-as zokni jön ki. Ezek már rutinból készülnek…
Itt már mindent cifráztam 🙂

Sziasztok!

Ezen az oldalon szeretném összegyűjteni a szerteágazó érdeklődési, tevékenységi körömet. Az elmúlt 10 évben megérintett a szappankészítés, tejtermékek, sajtok előállítása, újítottam fel bútorokat, kötök, horgolok, fonok, szövök…